Az eggyik legördögibb szerkezet amit ember kitalálhatott valaha,nem kímél senkit,se barátot,ellenséget,pusztít amit ér.

A hadviselésben gyakran szükséges az ellenség mozgásának korlátozása, erre szolgálnak a különböző akadályrendszerek: műszaki zárak. Alkalmaznak robbanó, és nem robbanó műszaki zárakat, valamint ezek kombinációját. A robbanó műszaki zárakban alkalmazott robbanótesteket nevezzük általában aknának. Osztályozásuk sokféle lehet, a különböző harctéri igények miatt rengeteg változatuk létezik.

Használatuk rendje is változó, egyenként is kerülhetnek alkalmazásra, de általános az úgynevezett aknamező is, amely több, nagy területen valamilyen rendszer szerint telepített, akár különböző típusú aknából áll össze.

PMN gyalogsági taposóakna.

Csoportosításuk [szerkesztés]

Alkalmazás helye szerint [szerkesztés]

• Talajba rejtett
• Vízi
• Tereptárgyakon, műtárgyakon, tárgyakon alkalmazott

Indítás módja szerint [szerkesztés]

Érintőcsapos víziakna.

• Érintkezős (vagy kontakt) - közvetlen mechanikai érintkezés szükséges a gyújtószerkezet aktiválásához.
  • Taposóakna: általában a talajba rejtett aknák ilyenek, a ráhajtó harceszköz, vagy az ember súlya indítja el
  • Érintőakna: Az akna külső részén lévő érzékelő gombok vagy csápok váltják ki a robbanást, ide sorolhatjuk a botlódrótos gyalogsági aknákat is
• Érintkezés nélküli (vagy nem kontakt) egyéb elnevezés még: közelségi, illetve távolsági - a gyújtószerkezet aktiválásához nincs szükség mechanikai érintkezésre.
  • Közelségi akna: az akna tipusától függően közeli, nagy tömegű fémtárgy, rádióforgalmazás, hang, talajrezgés, vagy egyéb nem közvetlen külső behatásra lép működésbe
  • Megfigyelt akna: távirányítással indított robbanótest, rádiókapcsolattal, vezetékes összeköttetéssel, vagy egyszerűen rántó zsinórral távolról működtetik a kellő időben. Különösen átjárókon áthaladó ellenség pusztítására, és továbbhaladásának megakadályozására alkalmas, de gerillaharcban, és terrorcselekmények elkövetésénél is előfordul.
• Egyéb aknák:
  • Meglepő akna: Más tárgyba beépített, vagy azzal összekötött robbanótest, kimondottan az élőerő ellen, a hadviselésben kényszerűségből hátrahagyott eszközök és fegyverek zsákmányolásának megakadályozására is használják, a dél-szláv konfliktusban például a feladott területen lévő épületekbe rejtettek el bombákat bútorokba, vagy járművekbe. A hidegháború idején keringtek legendák elszórt robbanó töltőtollakról és robbanó vagy lakástüzet okozó játékszerekről is. A meglepő aknák alkalmazásának egyik példája az Afganisztánban szolgálatot teljesítő magyar tűzszerészek ellen elkövetett merénylet, mivel mindkét tűzszerészt egy kisebb robbanószerkezettel tőrbe csalták, és halálukat egy másik, nagyobb robbanószerkezet okozta.^[1][2]

Hatásmechanizmus alapján [szerkesztés]

Botló-drótos gyalogsági repeszakna (POMZ-2).

• Repeszakna: Hatását - a robbanás erején kívül - a nagy sebességgel szétrepülő szilánkok útján fejtik ki, ezek az akna burkolatából származnak. Anyaga kezdetben acél vagy öntöttvas volt, de mivel a vas nagyon könnyen felderíthető már kerülik, használtak /használnak/ rozsdamentes acélt mivel nem ferromágneses, műanyagot, kerámiatestet, üveget, vagy betont is. Egyes típusoknak repeszhatást kifejtő külön háza nincs is, csak a töltet robbanóereje, és a fölötte lévő talaj esetleges repeszhatása roncsol.

Kínai gyátmányú (Type 59) kumulatív harckocsiakna.

• Kumulatív akna: Általában gépjárművek és páncélozott eszközök ellen használják, lapos robbanótöltet,homorú kialakítással, vékony fém béléssel, a robbanás energiáját egy nagyon kis felületre koncentrálja, így képes akár harckocsik haspáncélját is átütni, a viszonylag kis robbanótöltet ellenére.

Telepített kumulatív repeszakna (МРУД)

(másnéven:Claymore,irányított töltetű,ennek az aknának van egy íve ami "mögött" nem pusztít csak az "előtt")

• Kumulatív repeszakna:A homorú robbanótest felületébe ágyazott repeszanyag (például acélgolyók) veszi fel a robbanás energiáját, így azt nagy távolságra - 50-150 méter - is lehet alkalmazni, gépjárművek, könnyű páncélozott eszközök, vagy élőerő ellen.
• Vegyi akna:Működésekor nem csak robban, hanem a töltet gyújtó, vagy mérgező harcanyagot is kivet, ennek következtében nagyobb területen pusztítja az élőerőt.

Aknák alkalmazása, telepítés

Mindig az akna típusa, és az elérendő cél függvénye. Lehetséges célok:

• Lehetséges mozgási irány, átjáró lezárása
• Terület vagy objektum megközelítésének, vagy birtokba vételének megakadályozása
• Nem tervezett manőver kikényszerítése
• Mozgó ellenség megállítása, és így tűzzel való pusztításának megkönnyítése
• Ellenség lassítása, időnyerés saját manőverhez

Azt aknák elhelyezésének legegyszerűbb módja a kézi telepítés. Talajba rejtett akna esetén ásóval előkészített aknafészekbe kézzel helyezik az aknát, élesítik, betakarják, és lehetőség van álcázásra is (gyeptégla visszhelyezése, talaj elsimítása).Hátránya hogy lassú.

Gépi telepítés gyorsabb, előkészített védelem estén akkor van rá lehetőség ha a szembenálló fél nem tudja megfigyelni, vagy tűz alatt tartani az eszközt.

Könnyen felderíthető helyen, például műúton, ahol az álcázás csaknem lehetetlen, mozgatott aknát alkalmaznak: például az aknát csak akkor húzzák kötéllel terepfedezet vagy mesterséges álca alól a pusztítandó jármű útjába, amikor az már nem tudja azt elkerülni.

Az aktív harceszközként is alkalmazható – ilyen például a modern önjáró akna és az aknatorpedó – amely a telepítés helyén csak „várakozik” a céltárgyat maga választja ki (programozásának megfelelően) és pusztítja el, aktív helyváltoztatással. A felderítést és az ártalmatlanítást jelentősen megnehezíti.

Léteznek olyan aknatípusok, amelyeket tüzérségi eszközökkel, vagy légi úton juttatnak el a helyükre, ez nevezik szórt aknamezőnek. Felderítése ugyan könnyű, de az aknák hatástalanítása, vagy az aknamező megkerülése megállítja, vagy lelassítja a támadót.
Az aknák telepítése történhet felszedés elleni biztosítással is, ekkor csak elműködtetés után válik járhatóvá az aknamező, az aknakifordító ekével felszerelt harcjárművek pedig nagy célfelületet adnak, könnyen elpusztíthatók. Az aknamezők általában vegyesen tartalmaznak különböző célú aknákat, hogy a felszámolást még nehezebbé tegyék. Az aknamezőkre - a harcászati helyzettől függő - rövid ideig van szükség, az is előfordul, hogy a védelemben lévő félnek a műszaki zár által védett irányba kell továbbhaladnia. Ezért az aknamezőről nagyon pontos feljegyzést kell készíteni (aknamező-törzskönyv), a későbbi felszámolás lehetővé tétele érdekében. Léteznek olyan aknák is amelyeket szükség esetén rádióparanccsal lehet élesíteni, deaktiválni, vagy megsemmisíteni. Időzíthető típusok is vannak, ezeket lerakás előtt állítják be a kívánt időre, amikor is felrobbannak.

Vízi aknák esetén a rögzítés általában horgonyzással történik, néha vízfelszínen, de leginkább az alatt, a várható típusú ellenséges eszközök merülési mélységétől, és az akna érzékelési távolságától függő mélységben. Megoldható a nyitható aknazár is, ekkor a horgonyon lévő csörlővel húzható vissza a fenékre. A mélység változtatása tengeri alkalmazásnál különösen fontos, az apály-dagály váltakozása miatt. A víziaknák is több vonalban kerülnek elhelyezésre, hogy egy hajó feláldozásával ne lehessen átjárót nyitni. A víziaknák esetén nemzetközi egyezmény tiltja az úgynevezett sodorakna^[3] használatát.

Taposóaknák felkutatása

A taposóaknák a világ sok országában hatalmas problémákat okoznak. Jelenleg mintegy 100 millió akna fekszik a föld alatt több mint 60 országban. Mivel ezek azután is mûködnek, miután a katonai tevékenységek véget értek, tovább szedik áldozataikat a civil lakosság körében. Ráadásul a felkutatásuk is nagy veszõdséggel jár. A szemben álló erõk nem szoktak pontos térképeket rajzolni az elhelyezett aknákról. Ezen kívül legtöbbjük olyan kevés fémet tartalmaz, hogy csak a legérzékenyebb fémdetektorok képesek õket észlelni. Ezért kutatják gyors, olcsó, de egyben megbízható felderítési módjukat.

 

Különbözõ, ember és harckocsi elleni aknák.

 

A legújabb eredmények sok tekintetben bíztatóak: a közvetlenül a föld felszíne alá rejtett ember-, vagy harckocsi elleni aknák megváltoztatják a talaj jellemzõit. Mellettük más lesz a talaj hõmérséklete és víztartalma. Ezeket a különbségeket akár távérzékelési módszerekkel is észlelni lehet. Ehhez természetesen szükséges, hogy megfelelõ felbontású képeket tudjunk készíteni a mûszerekkel, s így akár egyes aknák is kimutathatók. A technika fejlõdésével ez az idõ egyre közeledik, de jelenleg még ígéretesebb az aknamezõk felkutatásával próbálkozni.

 

Ezen a képen a bal oldali panel mutatja a terület infravörös képét, míg a jobb oldali a látható kép. Az aknák pozíciói X-el vannak jelölve. (Forrás: Space Computer Corp)

Weboldal készítés ingyen