M.E.M.CS.H-Magyar Elit Mesterlövész Csapat Honlapja
"Kemény kiképzés érted!"
Álcázás:
A jellegzetew "Ghillie-ruha" még a XIX.sz. "terméke", az orvadászokra, orvhalászokra leső csőszök kezdték használni (más források szerint a Skót szarvasvadászok voltak a kitalálói). Egyszerűen szólva egy háló, amelybe vászon/textil/műanyagcsíkok vannak beletűzve, illetve az adott tájra jellemző növényzettel van "feltuningolva". Értelemszerűen ha folyamatosan mozgásban van a mesterlövész, akkor ügyelnie kell, hogy ruházata mindig az adott vidéken minél jobban beleolvadjon a környezetbe.
Újabban már olyan álcaruhák is megjelentek, amelyek nem engedik ki a test melegét, de külső részük igen jó hővezető, így felveszik a környezet hőmérsékletét - elrejtve viselőjét a hőkamerák kereső szemei elől.
Az álcázás nehezebb része a mozgás közben fenttartása. A "Ghillie-ruha" hátránya, hogy nagyon melegít, még átlagos mérsékeltövi hőmérsékletnél (20-25C°) is lehet benne 40-50C°. Éppen ezért, csak akkor szokták használni, ha már veszélyes területen vannak. A mozgás lényege a folyamatos takarásban maradás, és az utak, ösvények elkerülése - minimalizálni a lehetőségét annak, hogy összefussanak valakivel. Mindezt úgy, hogy nem szabad látható nyomokat hagyniuk, tűzrakásról, kialakított táborhelyről tehát nem is álmodhatnak.
Ha megvan a célzóna, akkor mozgás alaposan "belassul". Óvatosan, lépésről lépésre haladnak előre, folyamatosan figyelve arra, hogy lehetőleg semmelyik irányból ne legyenek feltűnök. Ha egy adott célpontot akarnak megfigyelni, ki kell választaniuk a lövési poziciót, amely nem egyszerű: nem elég, hogy jól álcázhatónak kell lennie, de ugyanakkor könnyen elhagyhatónak, és eközben lehetőleg hátulról is kellő védelmet/álcázást nyújtson. Ha az adott poziciót huzamosabb ideig (pár óránál tovább) használják, akkor kiépítenek egy álcázott lőállását, lehetőleg növényzettel álcázva. Ezen pozicóban addig maradnak, amíg biztosíthatónak tartják, de ügyelniük kell arra, hogy utána nyomuk ne maradjon (nemcsak üres hüvely vagy üres zacskók, de még ürüléknyomok se).
A lövés és előkészületei:
A fegyvert ha lehet fel kell támasztani, a legjobb megoldás a bipod, vagyis a kétlábú állvány, de ha ez nincs, jó a homokzsák (ha éppen nincs kéznél, meg lehet tölteni egy nadrág megcsomózott szárát homokkal, és azt homokzsáknak használni), vagy a hátizsákra feltámasztani, ha pedig az sincs, akkor marad a szíj. A szíj feladata, hogy a lehető legstabilabb fogást adja, mégpedig az által, hogy a fogáshoz a lehető legkevesebb izommunka kelljen a kézfejnél és a csuklónál, magyarul a fegyver tömegének minél nagyobb részét a szíj vegye át, amelyet a felkarra visz át. A szíj előnye, hogy állva, térdelve vagy fekve is használható, hátránya, hogy a legritkább esetben jó mindhárom poziciónál ugyanaz a szíjhossz.
A fegyvert ha lehet fel kell támasztani, a legjobb megoldás a bipod, vagyis a kétlábú állvány, de ha ez nincs, jó a homokzsák (ha éppen nincs kéznél, meg lehet tölteni egy nadrág megcsomózott szárát homokkal, és azt homokzsáknak használni), vagy a hátizsákra feltámasztani, ha pedig az sincs, akkor marad a szíj. A szíj feladata, hogy a lehető legstabilabb fogást adja, mégpedig az által, hogy a fogáshoz a lehető legkevesebb izommunka kelljen a kézfejnél és a csuklónál, magyarul a fegyver tömegének minél nagyobb részét a szíj vegye át, amelyet a felkarra visz át. A szíj előnye, hogy állva, térdelve vagy fekve is használható, hátránya, hogy a legritkább esetben jó mindhárom poziciónál ugyanaz a szíjhossz.
Ha ügyelni kell a rejtett állapot megőrzésére, akkor célszerű a csőtorkolat elötti részen megakadályozni a porfelverődést, például vízzel lelocsolva a földet, vagy egy takarót, zsákot, stb. leteríteni a csőtorkolat elé. Ha nyomokat sem akarunk hagyni, az üres hüvelyeket össze kell szedni, ez főleg az öntöltő fegyvereknél okoz problémát, amelyek akár több méternyíre is "kiköpik" az üres hüvelyeket.
A távolság megállapításához újabban lézeres távolságmérők is használatba lettek véve, de ezek egyik problémája az időjárás, nem szeretik az esős időt és a ködöt, a másik a távolság: az átlagos, kézi lézeres távolságmérők (amelyek jelenleg civil szinten olyan 400-1000$ körül mozognak) olyan 500-700 méteres távolságig mérnek, ennél nagyobb távolságra már komolyabb (és drágább) eszközre van szükség. A másik probléma, hogy kellően érzékeny lézerbesugárzásjelzők észlelhetik őket.
A távolság megállapításához újabban lézeres távolságmérők is használatba lettek véve, de ezek egyik problémája az időjárás, nem szeretik az esős időt és a ködöt, a másik a távolság: az átlagos, kézi lézeres távolságmérők (amelyek jelenleg civil szinten olyan 400-1000$ körül mozognak) olyan 500-700 méteres távolságig mérnek, ennél nagyobb távolságra már komolyabb (és drágább) eszközre van szükség. A másik probléma, hogy kellően érzékeny lézerbesugárzásjelzők észlelhetik őket.
A legáltalánosabb módja azonban a távolság belövésének a szélkereszten élvő mil-beosztások alapján történő távolságbecslés.
A célok fontossági sorrendje az USMC mesterlövészeinél:
1.: Ellenséges mesterlövészek.
2.1.: Ellenséges tisztek.
2.2.: Megfigyelő berendezések (állványos távcsövek, telepített kamerák, stb.)
3.1.: Ellenséges altisztek.
3.2.: Kommunikációs berendezések és az azokat kezelő katonák.
4.: Személyezettel ellátott járművek, géppuskaállások és kezelőik.
A célok fontossági sorrendje az USMC mesterlövészeinél:
1.: Ellenséges mesterlövészek.
2.1.: Ellenséges tisztek.
2.2.: Megfigyelő berendezések (állványos távcsövek, telepített kamerák, stb.)
3.1.: Ellenséges altisztek.
3.2.: Kommunikációs berendezések és az azokat kezelő katonák.
4.: Személyezettel ellátott járművek, géppuskaállások és kezelőik.
Hírek
- Az oldal most ünnepli az éves évfordulóját!2011-06-05 19:29:10
Büszkén jelenthetem be ,hogy az oldal ma ünnepli az éves évfordulóját,a kollegáknak külön köszönet jár,akik segítik az oldal feljesztését.
Szavazás