Ahhoz hogy egy fegyver megbízhatónak mondható legyen,ahhoz hogy egy fegyver "jó fegyver" legyen,ahhoz hogy egy fegyvernek olyan neve legyen amivel a használója elégedett,"Ki kell érdemelni".
Ak-47
| AK–47 | |
 |
|
|
|
|
| Típus | gépkarabély |
| Ország | Szovjetunió |
| Tervező | Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,62 mm |
| Lőszer | 7,62 x 39 mm |
| Tárkapacitás | 30 töltényes szekrénytár |
| Működési elv | gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű |
| Tömeg | 3,6 kg tár nélkül töltött tárral 4,1 kg |
| Fegyver hossza | 870 mm |
| Csőhossz | 415 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 600 lövés/perc |
| Gyakorlati tűzgyorsaság | 40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 715 m/s |
A magyar AMD-65
A fegyver története
A FÉG a Kalasnyikov-gépkarabélyok magyarországi gyártásáról szóló 1959-es kormánydöntést követően a magyar változatok fejlesztését Zala Károly konstruktőr vezetésével kezdte el. A FÉG ehhez megkapta a szovjet gyártástechnológiát. Az első modell az AK–55 volt, amely teljesen megegyezett AK–47-tel. Ezt követte az AKM–63, melynél a költséges megmunkálást igénylő fa alkatrészek helyett műanyagokat alkalmaztak. A későbbi csapatpróbák tapasztalatai nyomán merült fel egy könnyebb és kompaktabb fegyver iránti igény, amellyel a deszant csapatokat, valamint a harcjárművek kezelőszemélyzetét lehet ellátni. A fejlesztőmunka során elvárás volt, hogy kezelésében egyezzen meg az AKM–63-mal.
Az új fegyver prototípusa 1965-ben készült el, sorozatgyártása 1967-ben kezdődött. Több országba exportálták, Magyarországon kívül Afganisztán, Panama, Jemen és Grúzia rendszeresítette, de Libanonban és a palesztin fegyveres szervezeteknél is előfordul.
A fegyver eredeti rendeltetése szerint deszantos fegyvernek készült, ám az első csapatpróbákat követően több fegyvernem (légierő, páncélos és gépesített csapatok) is jelezte a fegyver iránti igényét. A Magyar Néphadsereg legelterjedtebb fegyvere volt. Napjainkban legnagyobb számban különféle rendvédelmi szerveknél van rendszeresítve. A fegyver az Egyesült Államokban is kapható volt.
Működését és belső szerkezetét tekintve megegyezik az AK–47-tel. Gázelvezetéses rendszerű, forgózáras reteszelésű. A mellső ágy helyett az AKM-63-hoz hasonlóan lemezborítást kapott. A rövid cső végére csőszájféket szereltek, amely csökkentette a hátrarúgást, de némileg emelte a lövőre ható hangnyomást. Így a fegyverrel viszonylag jó célzott lövést lehetett leadni kihajtott válltámasz nélkül, a fegyvert két kézben fogva. A fegyverre szuronyt nem lehetett rögzíteni.
Műszaki jellemzők
Az AMD–65-höz az AKM–63-nál már alkalmazott műanyag markolatot használták. A tusa helyett azonban behajtható fém válltámaszt kapott, melynek végén gumi betét van.
30 vagy 20 töltényt befogadó íves szekrénytárat lehet csatlakoztatni hozzá. A Magyar Néphadseregben a 30 db-os tár sorállományú katonák számára volt rendszeresítve, a 20 db-s tárat a tisztek alkalmazták.
Habár eredetileg a harcjárművek kezelőszemélyzete számára kiegészítő fegyvernek, valamint az ejtőernyősöknek szánták, a Magyar Néphadseregben széles körben alkalmazták, mint lövészfegyvert. Erre a feladatra azonban alkalmatlan. Rövid csőhossza, és a rövid irányzóvonal miatt pontossága elmaradt a lövészfegyverektől elvárttól. Kezelését nehezítette, hogy a mellső ágy pisztolyszerű műanyag markolatot kapott, amelynek azonban anatómiailag nem megfelelő kialakítása miatt kényelmetlen a fogása.
http://www.mocsokmacsok.hu/erdekesseg/59-fegyverek/1952-amd-65-a-magyar-gepkarabely
Hírek
- Az oldal most ünnepli az éves évfordulóját!2011-06-05 19:29:10
Büszkén jelenthetem be ,hogy az oldal ma ünnepli az éves évfordulóját,a kollegáknak külön köszönet jár,akik segítik az oldal feljesztését.
Szavazás